Czencz János Emlékmúzeum

 

 

"Czencz János festõmûvész nevével és mûveivel a század elejétõl kezdõdõen találkozunk a legnagyobb budapesti kiállítások katalógusában, szerepel a fontos lexikonokban: Mûvészeti Lexikon (Éber), Budapest 1933; Bénézit: Dictionnaire critique documentaire des peintres, sculpteurs, dessinateurs et graveurs, Paris 1949-1950; Mûvészeti Lexikon, Budapest, 1965, stb.

 

A Magyar Tudományos Akadémia Mûvészettörténeti Kutató Csoportjának archívumában óriási cikk-anyag gyûlt össze Czencz János neve mellett.

 

1885. szeptember 2-án született a Vas megyei Ostffyasszonyfán. A budapesti Képzõmûvészeti Fõiskolán tanult 1907 - 1912. között, mestere Edvi Illés Aladár, Hegedüs László, Zempléni Tivadar volt.

 

1908-ban már kiállított a Mûcsarnokban, 1913-ban pedig a Mûcsarnok téli tárlatán a "Tükör elõtt" címû képével elnyerte a Halmos Izidor pályadíjat. 1918-ban "Fekvõ akt" címû képéért Rudits-díjat kapott.

 

A Tanácsköztársaság idején - mint ahogy Kós Lajos: A Tanácsköztársaság képzómûvészeti kultúrája címû mûvében (Budapest, 1959) írja, - a gödöllõi volt királyi kastély mûvésztelep céljaira való átengedését Czencz János is kérte.

 

1920-ban "Marcella" címû képéért megszavazták részére a Képzõmûvészeti Társulat nagydíját, 1921-ben Benkõ díjat kapott. Az 1928-ban Fiuméban rendezett nemzetközi kiállításon a közönség szavazata alapján elnyerte a Medaglia Commemorativa  bronz érmet, 1934-ben pedig Balló Ede díjjal jutalmazták. 1935-ben zsûrimentességet kapott.

 

A sok, országos kiállításon való szereplése mellett sor került egyéni kiállításaira is Pécsett (1925, 1959), Szombathelyen (1927), Budapesten (1929, 1935, 1936), Szekszárdon (1955, 1968, 1986), hogy csak néhányat említsünk.

 

Hosszú évtizedekig Budapesten volt az otthona, a régi katalógusok név- és címjegyzékének jóvoltából ismerjük is e címeket (Peterdy u. 39., Százados úti mûvésztelep 22.). A második világháború bombázásai alkalmával tönkrement Százados úti mûtermét felváltotta a haláláig otthont adó Báta községben berendezett mûterme és lakása.

 

1960-ban halt meg Szekszárdon, ahol az Alsóvárosi temetõben nyughelyét a Pásztor János szobrászmûvész alkotta síremlék jelzi.

 

Mûveit számos bel- és külföldi magángyûjtemény mellett múzeumok õrzik, például a Magyar Nemzeti Galériában tizenegy mûve van; képei megtalálhatók a szekszárdi megyei könyvtárban, a Béri Balogh Ádám Múzeumban, a soproni Liszt Ferenc Múzeumban, és más közintézményekben.