Tájház Báta

 

Sárköz   a magyar népművészeti hagyománykincs egyik leggazdagabb központja.  A Duna szabályozása után a művelhető földterületek megnövekedésével, viszonylag jómódúvá  vált a lakosság, ezért pompás népviselet fejlődött ki, amely számos lehetőséget adott a díszes szőttesek, rojtkötések, csipkevarrások, hímzések kialakulására.

Báta többségében katolikus lakosságával sajátos helyet foglal el a  reformátusok lakta Sárközben a vallási különbözőségből eredő eltérő életmóddal, népszokásokkal, népviselettel.

A település önkormányzata - a 1980-as évek végén - felismerve a település hagyományainak, sajátos népi kultúrája megőrzésének és bemutatásának fontosságát, az Általános Művelődési Központ intézményén belül megalapította a Tájházat. Létrehozásának szorgalmazója a helytörténeti szakkör vezetője Kiss Lászlóné B.Tóth Erzsébet volt, aki a helytörténeti szakkör tanulói valamint a nyugdíjas klub bevonásával kezdte el Báta község területéről a hagyományos paraszti kultúra valamint a halászatból élő emberek tárgyi emlékeinek összegyűjtését.  A gyűjtés továbbra is folytatódik az időközben létrehozott Bátai Tájházért és Népi Kultúráért Közalapítvány segítségével. A  kiállítási tárgyak száma jelenleg mintegy 1800 db. A tárgyak nagy részét ellenszolgáltatás nélkül a falu lakói ajándékozták a közgyűjteménynek.

A Tájház a településre jellemző építészeti értékeket őriz. Az épületet P. Sümegi Mihály földműves-kisbirtokos, községi másodbíró építtette 1887-ben, leszármazottai birtokolták a 20. század végéig. Jellegzetes sárközi parasztház. Fésűs beépítésű, utcára merőleges gerincű, nyeregtetős, részben vert falú, részben vályogból épített, "hódfarkú" cseréppel fedett, fehérre meszelt épület un. "hosszú ház". Tisztaszoba, fojtott konyha, lakószoba, konyha, fűstös konyha és kamra helyiségekből áll. A portán a lakóépületen kívül  pajta, istálló, kocsiszín, présház, terménytéroló góré és ól található.

A tájház állandó kiállítása   a Duna szabályozása után meggazdagodott  -  sárközben élő  -  katolikus földműves lakosság életmódjának, gazdálkodásának, népi kultúrájának tárgyi emlékeit mutatja be valamint a kézműves műhelyében lehetőség van a hagyományos kismesterségek elsajátítására is és ugyanitt látható a himestojás kiállítás is.

A   tájház jelentős  gyűjteményi anyagából kiemelendők a  Sárközben  csak a bátai katolikusok körében ismert  és alkalmazott csipke varrás a "pöndőkötés” és a viaszos tojásírás  tárgyi emlékei.

A  tájház elsősorban a katolikus lakosság életmódját, népviseletét, szokásait, hagyományait mutatja be, de  a kisebb lélekszámú reformátusok tárgyi emlékei is helyet kapnak benne.

Báta Község Önkormányzata a  Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett "Múzeumpártoló önkormányzat -2003" című pályázaton II. díjat nyert.

A tájház  a Magyarországi Tájházak Szövetsége "Év tájháza" című pályázatán, 2005-ben elnyerte az "Év tájháza" címet