|
|
|
 |
 |
| |
|
Magyarok Nagyasszonya kápolna, Somosi kápolna |
|
|
|
 Mária Terézia úgy találta, hogy túl sok ünnep van Magyarországon, amely a nép számára lustálkodásra és mulatozásra ad alkalmat, ezért kérte XIV. Benedek pápát, hogy csökkentse a kötelező ünnepek számát. A pápa szűkítette a kört, így lettek csak a Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó, Nagyboldogasszony, Kisboldogasszony, valamint Szűz Mária fogantatásának napja nyilvános ünnepek.
XIII. Leó pápa 1896-ban, a magyar millennium alkalmával az akkori esztergomi prímás-érsek, Vaszary Kolos bíboros kérésére, mint külön ünnepet engedélyezte Magyarország részére Nagyasszonyunk ünnepét. Eleinte október 2. vasárnapján ünnepelték. X. Szent Pius pápa tette át október 8-ra. A II. Vatikáni zsinat után áthelyezte a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re, de 1984-től ismét október 8-án üljük.
A bátaiak ajkán Somosi kápolnának nevezett kis kápolna a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére épült 1900-1904 között a hívek adakozásából a település bejáratánál. Az ünnepélyes megáldása 1904. okt. 9-én, vasárnap volt. A kápolna téglából épült, először zsindellyel volt fedve, majd cseréppel. A kápolna előtt útszéli kőből készült Krisztus kereszt található.
A kápolna Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló közel életnagyságú festett fa szobra ma a Szent Vér templomban látható. |
|
Tájház |
|
 Évszázadokon keresztül a Bátán élő nép megélhetési forrása elsősorban a halászat és a legeltető állattartás volt. A 19. század második felében befejeződött vízszabályozások, ármentesítések következtében az áradásoktól megkímélt területeken alapvetően megváltozott a gazdálkodás, megkezdődött a szántóföldi művelés és az istállózó állattartás térhódítása. A lecsapolt területeken a földművelésből élők gazdag termést takarítottak be, növekedett a jövedelmük, melynek eredményeként megváltozott a paraszti munkaeszközök készlete. Új építkezésbe fogtak, fokozott hangsúlyt helyezve az épületdíszítésre, a polgári értékeket követő lakásberendezésre.
A Bátai Tájház a településre jellemző építészeti értékeket őriz. Fésűs beépítésű, utcára merőleges gerincű, nyeregtetős, épület úgynevezett "hosszú ház", melynek portáján a paraszti gazdálkodáshoz szükséges minden gazdasági épület megtalálható. P. Sümegi Mihály földműves építtette, leszármazói birtokolták 2001-ig.
Az 53/2011.(VIII. 25.) NEFMI rendelet 6.§ műemlékké nyilvánította. A védetté nyilvánítás célja az 1887-ben épült népi lakóépület és melléképületei (magtár, pajta, istálló, présház, kocsiszín és góré) építészeti értékeinek, valamint a bennük őrzött eredeti berendezések megőrzése.
A Bátai Tájház a táj átalakulását követően megváltozott gazdálkodás és az ennek következményeként átalakuló paraszti életmód tárgyi emlékeit őrzi. A tájház épületegyüttese a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát teljes berendezésével, gazdasági épületeit valamint az állattartáshoz, földműveléshez, szőlőműveléshez, szükséges munkaeszközöket mutatja be eredeti helyükön. A tájház leggazdagabb anyaga a textilgyűjtemény: a bátai katolikus és református lakosság viseletének teljes skálája látható, igen értékesek a lakástextíliák: a szőttesek, a hímzések, a csipkék. Gazdag az egyházi élettel, népi vallásos gyakorlattal kapcsolatos emlékanyag is.
A magtárból kialakított kézműves műhelye teret biztosít a mai hagyományőrzésnek is programok, kézműves foglalkozások szervezésével. Itt kapott helyet a hímes tojás kiállítás is.
Cím: 7149 Báta, Fő utca 86.
Telefon: +36 20 576 4130
E-mail: batai.tajhaz@gmail.com
facebook.com/Bátai-Tájház
|
|
Szent Vér Bazilika |
|
 Bátán az 1539-es török pusztítás négyszáz éves évfordulójára újra templom épült a Klastrom-hegyen. A neoromán stílusú templomot Lechner Lóránt tervei alapján építették és 1939-ben szentelte fel Virág Ferenc pécsi megyéspüspök.
A templom egytornyos, három hajós, félköríves szentélyzáródású épület, a hajókat faragott mészkő oszlopok választják el egymástól. Hosszúsága 44,5 méter, szélessége 37,4 méter, nyugati bejárata előtt oszlopos előcsarnok áll.
A templomnak 7 bejárata van. A nyugati oldalon lévő három kapu fölött félkörívben domborművek láthatók, középen a Magyarok Nagyasszonya, balra Szent István, jobbra a bátai apátságot egykor alapító Szent László király ábrázolásával, ez a templom Szent Kapuja. A templom körül sétálva a többi oldalbejárat fölött is félköríves faragványokat találunk.
A templomba belépve megragadja a látogatót az épület egyszerűsége, harmóniája. A mellékhajókat elválasztó oszlopsorok oszlopfőinek díszítésében a honfoglaló ősök és az Árpád-kor faragványainak motívumkincse jelenik meg, egy-egy címerpajzzsal a közepén. Figyelemre méltó a templom bazilikákra emlékeztető, lapos fa mennyezete, melyet a Sárköz jellegzetes népi motívumkincse díszít.
A főhajó apszisában látható a márvány főoltár, mely fölött hatalmas kereszt magasodik, rajta a híres limpiászi Krisztus életnagyságú korpuszával, a tabernákulumon pedig a Szent Vér ereklye látható.
A templom tornya 37 méter magas, a harangok szintjén oszlopos, körbejárható erkélyt alakítottak ki, ahonnan gyönyörű panoráma várja a bátor látogatót. Tiszta időben Baja, Szekszárd, sőt a pécsi TV torony is felismerhető.
A templom körül szép parkban áll a szabadtéri oltár ahol megpihenhet a hangulatos padokon.
A templom előtt az aszfaltból kirajzolódnak az egykori apátsági épület és templom alapfalai.
A körmeneti úton keresztút található, amely rózsafűzér úttal folytatódik és felvezet a hegy tetejére. A másik hegyi útvonal, a királyok útja, a Bátán járt uralkodóknak állít emléket.
Szent Vér Bazilika
Szent Vér Római Katolikus Gondnokság:
7149 Báta, Hunyadi utcs 17.
Sümegi József diákonus, történész, a Szent Vér kegyhely őr
Telefon: +36 30 688 84 25
E-mail: bata@pecs.egyhazmegye.hu
Web: http://www.szentver-bata.hu
Sekrestyés:
Varga István +36 36 70 311 79 70
Turisztikai munkatárs:
Lehelné Kostyák Orsolya + 36 30 228 13 75
|
|
|
|
Halászház |
|
|
|
 Báta, Tolna és Baranya megye határán, a Szekszárdi dombság Dunára lefutó dombvonulatának a lábánál mintegy 5km hosszan elnyúló zsáktelepülés. Keletről a Duna folyam és a Gemenci erdő határolja. A falu területén találkozik egymással az Alföldhöz tartozó síkság folytatásaként elterülő Tolnai-sárköz kistáj és a Dunántúli-dombsághoz csatlakozó Dél-Baranyai dombság. A 19. század közepéig a Sárközt körülölelő folyó, a Sárvíz, itt ömlött a Dunába. A Duna szabályozása előtt a Bátán élő emberek életmódját elsősorban a Duna, a Sárvíz és a Báta folyó, valamint, a dombvidékről eredő patakok határozták meg. A vadvizekben gazdag vidék eszményien alkalmas volt a halászat minden válfajának űzésére. Az egyik legfontosabb megélhetési forrást évszázadokon keresztül a halászat jelentette.
A hajdani halász-pákász falvak lakossága egyszerű, sár-, illetve földfalú, két vagy három részre osztott lakóépületekben éltek. Az árterület szélén gyakori építkezési mód volt a sövényfal készítése. A ház vázszerkezetét gerendából ácsolták. A sövényfalat tartó oszlopokat a földbe verték, majd a közöket vesszővel fonták be, végül mindkét oldalon besározták és kimeszelték. Az áradással kevésbé veszélyeztetett területen a másik építkezési mód a földépítkezés volt.
A Halászház utcára merőleges gerincű, hódfarkú cseréppel fedett épület. Vert falú, döngölt föld padlózatú, három helyiségből álló lakóház. A vert fal földből készült. Sekély alapot ástak és a nedves, agyagos földet két deszka közé döngölték. Egymás fölé több napon keresztül rakták a földet, mindig vártak egy kicsit, hogy száradjon. Utólag vágtak rá ablakot, amikor már teljesen elkészült a fal.
A Halászházban a vízből, ártéri gazdálkodásból élő emberek életformáját idézik fel a berendezési tárgyak. A kiállításban láthatók az egykor használatos halász szerszámok: varsa, kece, villing, nyomó, dobóháló, piritty, kuttyogató, bárka és sok egyéb érdekes eszköz, valamint a házépítéshez használt építőanyagok, munkaeszközök.
Cím: 7149 Báta, Óvoda utca 6.
Telefon: +36 (20) 576-4130
E-mail: batai.tajhaz@gmail.com
facebook.com/Bátai-Tájház
|
|
|
|
|
Szivattyútelep |
|
|
|
 Egyedülálló a Sárvíz torkolatánál 1897-ben épült, az egész Sárköz belvízmentesítését biztosítani hivatott, faszéngáz-generátoros robbanómotorral működő szivattyútelep, amely ipari műemlék.
Az 1896-ban felállított 4,5 m3/sec teljesítményű, először gőzgépekkel, majd a II. világháború után a szénhiány miatt fagázas motorral működtetett szivattyúk ma is újra indíthatok - a világon egyedülállók.
A térség gazdasági életét meghatározó lecsapolások egyik műszaki központja a lankóczi mellett a bátai szivattyúház volt.
Utoljára 1990-ben volt szükség a szivattyúk üzembe helyezésére, de ma is készültségben vannak, mert az 1992-ben megépített modern szivattyútelep teljesítménye mindössze 2 m3/sec, s így komolyabb belvíz esetén ma is szükség van a gépmatuzsálemekre. A millecentenárium évében újra indították az egyedi tervezésű és gyártmányú gépeket.
Cím: 7149 Báta, Béke utca 15.
Telefon: 06 74 501-020
Mobil: 06 30 631-16-14 v: 06 30 328-56-92
E-mail: tothandrea@kdtvizig.hu
Web: http://www.kdtvizig.hu
|
|
|
|
Kálvária |
|
|
|
|
 (latinul: calvaria), Krisztus kereszthalálának helyszíne Jeruzsálemben.)
A magyar elnevezés a héber „gulgólet” (גֻּלְגֹּלֶת koponya szóból ered, hiszen Jézus idejében ez volt a kivégzőhely. Jézust a Praetoriumból ide kísérték, s itt feszítették keresztre. Jézus keresztútjának néhány állomását már nagyon korán kővel, vagy kápolnával jelölték meg. A középkorban sok-sok keresztény zarándok látogatta a Jeruzsálemi keresztutat, főleg a ferences rendi atyák vezetésével. Ők „szent circulus-nak, körjáratnak nevezték. Mivel nem kereshette fel minden hívő a szentföldet, ezért a római Szentszék megengedte, hogy másutt is állítsanak fel kereszteket és képeket, amelyek a keresztút jeleneteit ábrázolják és azoknak, akik ezeken a felállított keresztutakon ájtatosságukat végezték, hasonló búcsút engedélyezett.
A Kálvária-hegy tehát egy természetes, vagy mesterségesen kialakított magaslat, amelyre felvezető út mentén stációk állnak, általában 14, Jézus szenvedésének és keresztútjának egy-egy állomását jelölve. A ferences rend volt a legbuzgóbb terjesztője a keresztúti ájtatosságnak, különösen a Porto Maurizio-i Szent Lénárd római ferences tűnt ki a keresztúti ájtatosság terjesztésében és tulajdonképpen ő volt az, aki ezt az ájtatosságot elterjesztette. Ő maga 576 keresztutat állított fel. A történelmi Magyarországon a Kálvária állítás a 17. században terjedt el, az első a nagyszombati Kálvária volt 1647-ben. Ezt követően először a búcsújáró helyek templomai mellett jelent meg, majd a Rákóczi szabadságharc után építése általánosan elterjedt. Környékünkön a legszebb barokk Kálvária Bátaszék déli határában áll az 56-os számú főút mellett és 1762-ben épült.
A bátai Szent Mihály templom feletti hegyen Hindi Mihály adminisztrátor-plébános 1767-ben létesített Kálváriát a saját költségén. Megszélesítették a hegyre felvezető szerpentin utat, stációkat építettek, a hegyen pedig három keresztet állítottak fel, amelyekre lemezképek kerültek. Az első kőkeresztet 1790. június 18-án szentelte fel Kovarszky Márton szekszárdi esperes-plébános. A ma is álló kápolna Fekete Ferenc plébános idejében épült 1863-ban, a hívek adakozásából, kőből és téglából. Egyszerű fekete keretes oltárképe a fájdalmas Szűzanyát ábrázolja. A kápolna előtt 3 kereszt áll, középen Krisztus, jobb és bal oldalán a két lator. Kápolnához vezető úton 14 téglából készült, fehérre meszelt stáció található, benne stáció képek. A kápolna búcsúja a 18. század óta szeptember 14-e, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe, Báta község fogadott ünnepe. Ezt a fogadalmat pestisjárvány idején tették, s ez a nap a faluban dologtiltó nap volt. Ma már csak nagypénteken van keresztút-járás a Kálvárián. |
|
|
|
Szent Mihály templom |
|
|
|
 Báta középkori Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt plébániatemploma átvészelte a török időket, de a 18. század elejére nagyon rossz állapotba került. Ezért Kolonich Zsigmond bécsi bíboros érsek, bátai javadalmas apát 1741-ben új templomot építtetett az akkori település központjában a dunai rév mellett. Az építéshez felhasználták a középkori Szent Mihály monostor kőanyagát, még a meszet is a Klastrom-hegyen talált kövekből égették. Mivel a Duna gyakori áradása a templomot is veszélyeztette a Duna felőli északi oldalát a templomnak négy vaskos támpillérrel látták el. A nyugati kapu felett az építtető Kollonich Zsigmond címere és az építés tényét rögzítő felirat található, felette magasodik a 26 méter magas harangtorony. A templomot Berényi Zsigmond pécsi püspök szentelte fel és konszekrálta 1744. június 9-én, kedden, Szent Mihály arkangyal tiszteletére. Ebből a korai időből származik a templom egyik barokk Mária szobra.
1839-ben XVI. Gergely pápa búcsúkiváltsággal látta el a templom főoltárát. 1898-ban XIII. Leó pápa újabb kiváltságot adott a főoltárnak. A 19. század második felében, mivel a templom kicsinek bizonyult a növekvő lélekszám befogadásához, Holndonner Ferenc plébános a déli oldalon egy mellékhajóval bővíttette. Az átépítés 1876 és 1880 között zajlott. Ekkor kapta a templom a mai berendezését is. A román stílusban boltozott szentélyben Szent Mihály főangyal oltára áll, amely a szentélyt teljesen kitölti. A népi barokk főoltár körtefából faragott Szent Mihály domborműve művészettörténeti ritkaság. Ugyancsak ekkor készült a két mellékoltár is. 10 cm széles aranyozott fakeretben látható a Szeplőtelen Szűz Mária és a kis Jézust tartó Szent József képe. A templom részére egy díszes tizenkét karú aranyozott fa csillár is készült.
A diadalív két oldalán Jézus és Mária szobra látható, amelyeket Runggaldier József tiroli szobrász készített 1894-ben. Ugyancsak ő faragta Páduai Szent Antal szobrát is 1898-ban. Említést érdemel még Szent Anna és a kislány Szűz Mária képe, melyet 1892-ben M. Ruchta készített. A szembemiséző oltárt Ferenczi Béla szobrászművész készítette 1971-ben.
A templom külső falában két márványtábla található. Az egyik vörös márvány tábla annak a római mérföldmutató oszlopnak állít emléket, amelyet 1864-ben Báta határában találtak, s amelyet itt állítottak fel. Ez ma a szekszárdi múzeumban található. A másik fehér márvány tábla 1926-ban a mohácsi csata 400. évfordulójára készült, s a Bátán tartott királyi tanácsülésnek és II. Lajos itt végzett utolsó gyónásának és szent áldozásának állít emléket. Figyelemre méltó a templom előtt álló népi barokk Szentháromság oszlop, különösen szép az oszlop tövében álló Immaculata szobor.
Látogatható előzetes bejelentkezés alapján.
Területileg illetékes plébánia: Bátaszék
Plébános: Dr. Nyúl Viktor
Telefon:30/583-84-70
Diákonus, kegyhely őre: Sümegi József
Telefon: 30/688-84-25
Plébánia címe: 7140 Bátaszék, Szabadság u. 1.
E-mail: bata@pecs.egyhazmegye.hu
Web: http://www.szentver-bata.hu
|
|
|
|
Református templom |
|
|
|
 Az épületet 1828-ban emelték, majd az 1849-es tűzvészben leégett. A templom régi falait először kijavították és megemelték, tetejét cseréppel fedték, a torony tetejét bedeszkázták. 1850. július 19.-én harangot tettek fel a toronyba. A templom ekkor még szinte teljesen üres volt, a bútorok helyett csak tuskókon ültek a hívek.
1863-ban felépítették a bádogtetejű tornyot, a templom szószéket, padokat kapott.
1883-ban egyteljesen új, 6 változatú pedálos orgonát, készítettek Angster József pécsi orgonakészítővel. /forrás: Balázs Kovács Sándor: A bátai reformátusok Kiadja: Bátáért Egyesület 2013-ban Múltunk cserepei- Bátai helytörténeti füzet/
A ma látható egyhajós templomot, amely a végében félkörívesen záródik, az utcavonaltól kissé beljebb helyezték el. Kontyolt nyeregtető fedi, a tornya enyhe mértékben kilép az utcai homlokzata elé. A torony tengelyében nyíló bejárathoz kétkarú lépcső vezet fel.
A templombelső síkmennyezetes, hajójának mindkét végén oszlopos, famellvédes karzat fut. Belső berendezése a 19. század második feléből származik. Épületét kocsi-és gyalogoskapu téglakerítés köti össze az utca vonalon álló, téglalap alaprajzú, földszintes, felülkontyolt nyeregtetős lelkészlakkal.
Fekete Zoltán református lelkész
7140 Bátaszék, Szent István tér 6.
Telefon: (30) 678 3410
Email: feketezoltanlelkesz@gmail.com
Web: http://bataszek.tk
Háder Lajosné presbiter
7149 Báta Fő u. 87.
Telefon: (74) 490-759
|
|
|
|
|
Czencz János Művészeti Galéria |
|
|
|
 Czencz János gyakorló tanítóként folytatott művészeti tanulmányokat a fővárosi Mintarajziskolában. Mesterei: Hegedűs László, Edvi Illés Aladár, Zemplényi Tivadar. 1913-ban állami ösztöndíjat kapott. 1918-ban Rudics-díjat, 1921-ben Halmos Izidor-életképdíjat, 1934-ben Balló Ede-díjat nyert. 1935-1941 között a Százados úti Művésztelepen alkotott. 1945-től a Szekszárd megyei Bátán élt. 1911-től kiállító művész, a két háború között az ország sok városában bemutatkozott. Első egyéni tárlatát 1918-ban rendezte az Ernst Múzeumban. 1955-től Pécsett és Szekszárdon állította ki rendszeresen alkotásait. 1965-ben a Magyar Nemzeti Galériában szerepeltek alkotásai a Százados úti Művésztelep jubileumi kiállításán. Több művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi, a debreceni és a soproni múzeum. Témái között a sárközi táj, ember és népművészet is helyet kapott.
Czencz János festőművész 1935-tő1960-ig élt és alkotott Bátán. A Művészeti Galériában európai hírű mester alkotásai és a festéshez használt eszközei tekinthetők meg. A galériában helyet kapott egy emlékszoba is ahol a Czencz János bútorai és leánya festett tojásai láthatók.
Huszákné Czencz Marietta Dér Jánosné népművészet mesterétől tanulta a tojásfestést. Ezt a tudást tovább fejlesztette és három féle variációt dolgozott ki a hagyományos mellett: fehér alapon feketével rajzolt és színesen festett motívumok, fehér alapon egyszínű sárközi, színes alapon csipkeszerű mintákkal.1960-1970 között a decsi szövetkezet bedolgozója volt.
Éveken keresztül azért dolgozott, hogy édesapja hagyatékát, műveit méltó módon tudja bemutatni. /forrás: Balázs Kovács Sándor- Deli Erzsébet, Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében Szekszárd 1999. 142.p/
Huszákné Czencz Marietta halála után férje Huszák Ferenc a teljes hagyatékot Báta Község Önkormányzatának adományozta azzal a kikötéssel, hogy a gyűjteményt 50 évig egyben kell tartani és méltó helyen bemutatni.
Cím: 7149 Báta, Fő utca 275.
Mobil: 06 30 703-60-82
E-mail: turisztika@bata.hu
|
|
|
|
Fekete Gólya Ház |
|
|
|
 Miért fontos megismernünk a fekete gólyát? Mert nagyon ritka, különleges madár, rajta keresztül megismerhetjük azt a csodálatos világot, az ősi természet egy szeletét, amely körülvesz bennünket. A fehér gólyával ellentétben rejtetten él, háborítatlan, sűrű erdők, magas sziklák titokzatos madara. Csaknem négyezer kilométert repül minden tavasszal és ősszel, hogy egyik legnépesebb lakóhelyére, Báta környékére, a Gemenci erdőbe visszatérjen költeni.
Az interaktív tárlat bemutatja a madarak életét, a Gemenci erdő állat- és növényvilágát, kiemelt figyelmet fordítva a fekete gólyára. A táplálkozó-és fészkelő hely mellett nyomon követjük a fekete gólya vándorlását, elkísérjük Afrikába, ahol szintén nagyon tisztelik a " felhők madarát".
A bátai Fekete Gólya Ház a tárlatvezetések mellett érdekes játékokkal, kézműves foglalkozásokkal várja a gyerekeket és felnőtteket egyaránt. A múzeum három helyiségében hang- és látványelemekkel kísérve ismerheti meg a fekete gólya életmódját, fészkelő és táplálkozó helyeit. Az információs táblákon jelképesen Margit, a Mohácsi-szigeten 2005-ben meggyűrűzött fekete gólya kísér végig bennünket. Különleges érdekesség a fekete gólya vándorlásáról, telelő helyeiről szóló Afrika-termünk; itt megismerhetik az érdeklődők az etióp ngigole törzset, amelynek tagjai istenként tisztelik a fekete gólyát, a felhők madarát.
Számos játékos elemet tartogatunk a gyerekek számára, akik magukra ölthetik a fekete gólya vagy a gázló madár táplálékául szolgáló béka jelmezét, de kipróbálhatják azt is, hogy hogyan forgatja meg fészkében tojásait a gólya. Az ismeretek megszerzését, elmélyítését segíti a foglalkoztató füzet, fekete gólya totó, lábnyomokat kereső játékunk. A száz éves tölgyfáról szóló meséhez óriás társasjáték is tartozik. Az udvaron létrehozott mezítlábas ösvényen jelképesen Bátáról eljutunk a Gemenci erdőbe.
Az 1896-ban létrehozott szivattyútelep vezeti le a Szekszárdtól Bátáig elterülő Sárköz belvizét a Dunába. Az ármentesítésről, a Duna szabályozásáról, a Gemenc születéséről a rendkívül érdekes ipari műemlékben rendezett kiállításon lehet tájékozódni. A megtekintésre a Fekete Gólya Ház munkatársa biztosít lehetőséget.
7149 Báta, Fő u. 306.
+36-20 662-6105
www.feketegolyahaz.hu
bataert@gmail.com
feketegolyahaz00@gmail.com
https://www.facebook.com/FeketeGolyaHaz/
|
|
|
|
Természeti kincseink |
|
|
|
MÉLYGÖDÖR
 Mélygödör tónál volt az ezernyolcszázas években a megyében az első zsilip, mivel homokos talajra építették, így a helyen változtatni kellett.
Később ide jártak fürdeni a helyiek, hiszen a tó közel van Bátához, és a kristálytiszta vízében szerettek megmártózni, nemcsak fürdeni jártak ide, de ruháikat ebben a vízben mosták.
Ma már a szabadvizekben tilos a fürdés. A Mélygödör tó a horgászok paradicsoma, sokan ki is használják a természet adta lehetőséget. A tó maga is lenyűgöző a környékére sem lehet panasz. Kis ösvényeken barangolhatunk, tisztásokon pihenhetünk.
GEMENC
Gemenc Európa legnagyobb összefüggő ártere. Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti értékét felismerve 1977-ben védelem alá került Gemenci Tájvédelmi Körzet néven, majd része lett az 1996-ban létesült Duna-Dráva Nemzeti Parknak.
 Báta község közigazgatási területén a Duna –Dráva Nemzeti Park országos szintű természetvédelmi oltalom alatt álló. Bátán a Nemzeti Park védett területei a Natura 2000 területekkel megegyeznek.
Gemenc egyedülálló értékét a Duna vízjárása szerint változó kisebb-nagyobb holtágak, belső tavak, időszakos vízállások és az azokat övező ártéri ligeterdők adják.
NÖVÉNYVILÁG
A területen előforduló fontosabb erdőtársulások a következők: fehér fűz- fekete nyár ligetek.Fehér nyár ligetek: jellemző elegyfafaj a vénic szil , a magas kőris és a kocsányos tölgy .Jellemző cserjefajok a hamvas szeder, a veresgyűrű som és a védett fekete galagonya. Védett növény a ligeti szőlő is.
FÁS LEGELŐK, RÉTEK
Gemenc területén lévő ártéri réteken, füves töltés oldalakon a következő védett növények találhatók: réti iszalag, kornistárnics, szibériai nőszirom.
VIZES ÉLŐHELYEK VÉDETT NÖVÉNYEI
A víz felszínén úszó növények: rucaöröm, fehér tündérrózsa, sulyom, tündérfátyol, és a mételyfű. A vízpartok mentén előfordul a védett kálmos.
ÁLLATVILÁGA
Gemenc gazdag állatvilágának létfeltételeit egyfelől a természetszerű ártéri erdők, másfelől a rendszeres áradások, illetve az azután visszamaradó, táplálékban bővelkedő kisebb‐nagyobb vízállások biztosítják. Gemenc területén előforduló legfontosabb védett állatfajok a következők: kecskebéka, vörös hasú unka, barna varangy, tarajos gőte és a pettyes gőte, mocsári teknős, vízisikló, kockás sikló, fekete gólya, rétisas, barna kánya, kerecsensólyom, szürke gém, fekete harkály, jégmadár, tavi denevér, vízi denevér, vidra, európai hód, vadmacska, nyuszt. Gemenc területén gyakoriak a nagyvadak, gímszarvas, vaddisznó, ezért hazánk mindmáig egyik legfontosabb vadászterülete.
DUNA
 A községen végighaladva az utolsó házakat elhagyva felhajtunk az árvízvédelmi gátra és tovább megyünk, eljutunk a Duna partjára. Itt az ártéri erdő és a part között horgásztanyák épültek, melyek a helyi és vidéken élő tulajdonosaik kikapcsolódását szolgálják. A folyónak ez a része (1465 fkm) a Duna magyarországi szakaszának legszélesebb pontja. Szépségét fokozza, hogy mindkét partját a gemenci erdő szegélyezi. A Báta melletti Duna szakasz halakban gazdag, itt a horgászható hazai halfajok döntő többsége megtalálható.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
