logo

Harminc éve nyílt meg az első tájház Bátán

2020.07.06

A X. Duna Menti Folklór Fesztivál keretén belül megrendezett XIII. Sárközi Lakodalom egyik helyi eseménye volt 1990. július 8-án a tájház megnyitása az Óvoda utca 6. szám alatti épületben.

 

A kiállítás létrehozásának célja a falu közösségének, a lakosság összetartozás-érzésének erősítése mellett, a falu helyének, fontosságának hangsúlyozása volt egy adott régión belül. Az okok mélyen gyökereztek. Báta a Tolnai-Sárköz kistáj ötödik, talán minden korban a legszegényebbnek tartott települése. A túlnyomórészt katolikus vallású lakossága miatt a mai napig vitatott a néprajztudomány körében a Sárközhöz való tartozása. A falu református lakosságát a sárközi néprajzi csoporthoz, míg a katolikus lakosságát a geresdháti néprajzi csoporthoz sorolja a szakirodalom. Mégis, amikor hovatartozását meg kellett határoznia az itt élő embernek, Bátát egyértelműen sárközi faluként határozta meg. A falu igyekezett megőrizni a sárközi identitását és egyúttal igyekezett demonstrálni a Sárközön belüli egyediségét is a tájházzal és a benne összegyűjtött tárgyi emlékekkel.

 

A kétezres évek elején, a Magyarországi Tájházak Szövetsége ülésén elhangzott előadáson szembesülni kellett azzal a ténnyel, hogy a kiállítóhely építészeti szempontból nem felel meg a tájház követelményének. Az önkormányzat ezt követően vásárolta meg a Fő utca 86. szám alatti lakóházat a hozzá tartozó gazdasági épületekkel együtt. Pályázati támogatások segítségével sikerült eredeti állapotának megfelelő formában helyreállítatni az épületet. Az épületegyüttest az 53/2011. (VIII. 25.) NEFMI rendelet műemlékké nyilvánította. A védetté nyilvánítás céljául az 1887-ben épült népi lakóépület és melléképületei építészeti értékeinek, valamint a bennük lévő eredeti berendezések megőrzését jelölte meg. A műemléki védettség és a múzeumi működési engedély kritériumainak való megfelelésnek köszönhetően a magyarországi tájházak hálózata tagjaként a Bátai Tájház is szerepel a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékéről alkotott 27/2015. (VI. 2.) MvM rendeletben.

 

Jelenleg két épületben, három állandó kiállítás fogadja a látogatókat. A táj átalakulása és a gazdálkodás változásai a 19. században Bátán kiállítás térbeli és időbeli keretét a falu fölszögi részén elhelyezkedő épületegyüttes szabta meg. A Duna szabályozását követően jómódúvá vált katolikus paraszt családok építtettek itt házat a 19. század végén. A lakóépület külső megjelenése, a korszerűbb építőanyagok, a díszítmények, a lakóhelyiségek számának a növekedése, a tisztaszoba létesítése jól mutatták a polgárosulási törekvéseket. Az összegyűlt tárgyak nagy száma lehetővé tette négy egymást követő generáció gazdasági eszközei, berendezési tárgyai, viselete bemutatását a kiállításban, mintegy reprezentálva az 1880-as évektől az 1950-es évek végéig a gazdálkodás és az életmód a változásait.

 

A kiállítás készítésekor nem egy újabb sárközi ház berendezése volt a cél, hanem az itt élő emberek mindennapi életét bemutató néprajzi kiállítás létrehozása. A bemutatott tárgyakon keresztül a falusi társadalom minden rétege képviselteti magát felekezeti hovatartozásától függetlenül.

 

A régi tájház épülete a Duna szabályozása előtt az egyik fő megélhetési forrást biztosító halászat eszközeit, a halászó ember életmódját bemutató Ősi mesterség a halászat Bátán állandó kiállítás helyszíne lett. A két kiállítóhelyen végig követhető a táj átalakulása következtében a gazdálkodásban végbement változás, és annak hatása az itt élő emberek életmódjára.

 

A tájház nem csak a múlt emlékeinek kiállítóhelye. A mai hagyományőrzésre is lehetőséget biztosít a kézműves műhelye, amelyben A sárközi hímes tojás bölcsője Báta állandó kiállítás is helyet kapott.

 

Az eltelt három évtized alatt az állandó kiállítások bemutatása mellett számos közösségi esemény színteréül szolgáltak a tájházak. Sárközi Lakodalom, Macskajaj, Hímestojás Fesztivál, Luca nap, Tökparádé, iskolai projektnapok alkalmából lehetőséget nyújtottak a néptánc, népdal, népzene valamint a helyi népviselet és kézműves hagyományok ápolására.

Balogh Imréné néprajzos, tájházvezető, Bátai Tájház