Tárlatvezetés
MINDENNAPI KENYERÜNK
Vetés, aratás, kenyérsütés
A kenyeret az önellátó parasztgazdaságban otthon sütötték egészen a 20. század derekáig. A kenyérhez szükséges gabonát is saját maguk termelték meg, csak nagyon ínséges időben vásárolták. „A vetemények közt a búza az első, mert az a kenyér. Földje megmunkálásával a gazda mindenekelőtt a kenyérnek való búzát akarja megtermeszteni.” (Fél Edit-Hofer Tamás: Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Budapest, Balassi Kiadó, 1997, 55.).
A tárlatvezetés témája ennek az alapvető, mindennapi táplálék elkészítésének, fogyasztásának, a hozzá fűződő szokásoknak a bemutatása egyetlen család életmódján keresztül. Mennyi munkájába kerül a parasztembernek, amíg a magból morzsa lesz. Hogyan termeszti meg az alapanyagot? Hogyan készíti el a táplálékot? Mikor és hogyan fogyasztja a kenyeret? Hogyan becsüli az utolsó morzsát is? Melyik gabonafélét használták a leggyakrabban a kenyérhez? Mikor, hová és hogyan vetik a kenyérgabonát? Mekkora területen termesztik? Mennyit termesztenek belőle? Hol őrletnek? Milyen eszközöket használnak? Milyen alapanyagokat használtak a kenyérsütéshez? Milyen kenyeret sütnek? Készítenek-e erjesztő anyagot? Hogyan készül a tészta? Hogyan sütik a kenyeret? Hol tárolják a kenyeret? Hol a helye a kenyérfogyasztásnak a táplálkozáskultúrában?
A TÁRLATVEZETÉS ELŐZETES BEJELENTKEZÉS ALAPJÁN VEHETŐ IGÉNYBE.
BEJELENTKEZÉS: +36 20/5764130
A programon való részvételhez belépőjegy váltása és tárlatvezetési díj is szükséges.