MAGYAROK NAGYASSZONYA KÁPOLNA 
Mária Terézia úgy találta, hogy túl sok ünnep van Magyarországon, amely a nép számára lustálkodásra és mulatozásra ad alkalmat, ezért kérte XIV. Benedek pápát, hogy csökkentse a kötelező ünnepek számát. A pápa szűkítette a kört, így lettek csak a Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó, Nagyboldogasszony, Kisboldogasszony, valamint Szűz Mária fogantatásának napja nyilvános ünnepek.
XIII. Leó pápa 1896-ban, a magyar millennium alkalmával az akkori esztergomi prímás-érsek, Vaszary Kolos bíboros kérésére, mint külön ünnepet engedélyezte Magyarország részére Nagyasszonyunk ünnepét. Eleinte október 2. vasárnapján ünnepelték. X. Szent Pius pápa tette át október 8-ra. A II. Vatikáni zsinat után áthelyezte a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re, de 1984-től ismét október 8-án üljük.
A bátaiak ajkán Somosi kápolnának nevezett kis kápolna a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére épült 1900-1904 között a hívek adakozásából a település bejáratánál. Az ünnepélyes megáldása 1904. okt. 9-én, vasárnap volt. A kápolna téglából épült, először zsindellyel volt fedve, majd cseréppel. A kápolna előtt útszéli kőből készült Krisztus kereszt található.
A kápolna Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló közel életnagyságú festett fa szobra ma a Szent Vér templomban látható.